Annak ellenére, hogy a történelmi Magyarország több helyszínén tartottak országgyűléseket (Buda, Pozsony, Sopron stb.), mégis Rákosmező neve maradt fent leginkább a magyar köztudatban, mint az ország legfontosabb ügyeit eldöntő gyűlések helyszíne.
Ahol ma nagyfeszültségű villanyvezetékek húzódnak és gyártelepek terpeszkednek, ott századokon át a Rákos vize folydogált csendesen. A mocsaras rétek szélén homokdombok magasodtak. A királyi főváros, Buda közelsége jelölte ki a helyszínt, ahol a középkorban a feljegyzések szerint harmincöt szabadtéri országgyűlést tartottak a lovak itatására alkalmas patak síkján és a környező, táborozásra alkalmas magaslatokon.
A programot a Miniszterelnökség és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta.
